6-os villamos
A HunyadymWiki wikiből
A budapesti 6-os villamos a Móricz Zsigmond körtér és a Moszkva tér között közlekedik. A járat hossza 8,5 km[1]. A járatot a BKV Zrt. üzemelteti. Útvonalának nagy része megegyezik a 4-es villamoséval, ezért szokás együtt 4–6-os („négyes-hatos”) néven említeni őket.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Járművek
A vonalon 2007 óta 19 Combino Supra villamos közlekedik[2]. Korábban (2007 előtt) 17+17 Ganz csuklós villamos járt a vonalon[3]. A villamosokat a Hungária kocsiszínben tárolják[4].
[szerkesztés] Történet
A villamosközlekedés a Nagykörúton 1887. november 28-án délután fél 3-kor indult meg, Budapesten elsőként. A szerelvények maximális 10 km/h-ás sebességgel közlekedhettek. Az 1888-tól Budapesti Városi Vasút név alatt működő Siemens & Halske cég működtette a vonalat. A villamos a Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti 1 kilométer hosszú, 1000 mm-es nyomtávú villamospályán közlekedett. Alsóvezetékes rendszert használt, ami azt jelentette, hogy a sínpár között volt egy csatorna, ahonnan egy ún. áramszedőhajó segítségével kapták az áramot a szerelvények. A járművek karbantartását és áramellátását a Nyugati pályaudvar előtt végezték. 1890 májusában már normál (1435 mm-es) nyomtávon jártak a szerelvények, immár a mai Blaha Lujza térig.[5]
1891 márciusától a cég Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) néven működött.
A vonal 1892 júniusára érte el a Boráros teret[6].
1918-tól Budapesti Egyesített Városi Vasutak néven a villamosvonal a főváros tulajdona lett. 1924-től a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRt) része lett.
Az 1930-as évektől Schlick-Nicholson által 1911-12-ben készített K-típusú, 2800-as pályaszámú motorkocsik voltak a meghatározó járművek a vonalon. Általában két pótkocsit vontattak.
A villamos útvonalát 1941-ben meghosszabbították a Margit-hídon át a Széll Kálmán-térig, a mai Moszkva térig.
1944. november 4-én a Margit-hídat a németek felrobbantották, így a 6-os villamosok nem közlekedhettek a Moszkva térig. 1948. augusztus 1-je után, miután a Margit-híd felújítása elkészült, a villamos már a teljes vonalon járt.
A Ganz az 1948-as Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatott be egy távvezérlésű, M+P+M (motor+pót+motor) összeállítású szerelvényt, amit három, a háborúban megsérült 3600-as kocsiból alakítottak ki. A szerelvény a „Szellem” becenevet kapta, de nem sokáig maradt eredeti kialakításában forgalomban.
1949. szeptember 30-án a BSzKRt-t felosztották, a villamosvonal a Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV) tulajdonába került.
1952. november 21-e óta a villamosok átmennek a Petőfi hídon, a budai hídfőnél van a végállomás.
A 6-os villamosok jelenlegi útvonalukon 1959. április 30-a óta közlekednek, ekkor lett a végállomás a Móricz Zsigmond körtéren[7].
1960 után UV villamosok közlekedtek a vonalon, eleinte két motorkocsival, később egy közbeiktatott pótkocsival.
1966. június 12-én a vonalon bevezették a kalauz nélküli közlekedést.
1968-ban egyesítették a széttagolt közlekedési cégeket: január 1-jétől kezdve a vonal a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) tulajdonában van.[8]
1970. január 2-ától Ganz csuklós villamosok közlekedtek a vonalon. A férőhelyük kevésnek bizonyult, ezért 1971 januárjában kivonták a járműveket a forgalomból, ismét két UV motorkocsival és egy pótkocsival közlekedtek.
1978. március 20. és szeptember 30. között a Margit hidat és a Margit körutat átépítették, ezért ekkor a Szent István körúton volt a villamosok végállomása. A Moszkva térig pótlóbusz szállította az utasokat.
1978. április 28. és május 12-e között történt meg az UV villamosok cseréje: ismét Ganz csuklósok váltották fel a régi villamosokat, ettől kezdve azonban már két összecsatolt kocsi alkotott egy szerelvényt.[9]
2006. május 20-án megszűnt a közlekedés a Móricz Zsigmond körtér hurokvágányán. Kétvágányos fejvégállomást alakítottak ki.
2006. július 1-jén állt forgalomba az első két Combino Supra típusú villamos, a 2001-es és a 2002-es pályaszámú.
A forgalomba állásuk előtt felújították a villamos vonalát, a kanyarokat kiegyenesítették, a megállók peronszintjét az új villamos járószintjéhez igazították, a peronon megjelölték az ajtók helyét, azonban a felújítás nem sikerült tökéletesen: felsővezeték-szakadásokról és áramszedőtörésekről számoltak be a hírek.
A Combinók többször is meghibásodtak: jellemzően az ajtók visszanyitó-automatikája romlott el[10].
2006. július 16-án kidőlt egy felsővezeték-tartó oszlop a Margit hídon, mert az alapja nem bírta a háromszor nehezebb új felsővezeték súlyát.[11]
2007. május 8-án befejeződött a típuscsere a villamos vonalán.[12]
[szerkesztés] Útvonala
| Moszkva tér - Móricz Zsigmond körtér | Móricz Zsigmond körtér - Moszkva tér |
|---|---|
|
|
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Lábjegyzet
- ↑ Villamosok.hu: Villamos viszonylatok
- ↑ Villamosok.hu: Hungária villamos kocsiszín jármállománya
- ↑ Villamosok.hu: Hungária villamos kocsiszín jármállománya (2006)
- ↑ Villamosok.hu: Hungária villamos kocsiszín
- ↑ VEKE: 120 éve járnak villamosok Budapesten
- ↑ Népszabadság Online: Az első villamos
- ↑ Villamosok.hu: Vonaltörténet 1950-től
- ↑ BKV: A BKV története
- ↑ Elektika klub: Teniszpályán villamosvégállomás
- ↑ VEKE: 120 éve járnak villamosok Budapesten
- ↑ Villamosok.hu: Változások Budapest villamoshálózatán
- ↑ Villamosok.hu: Villamosközlekedési változások
| ||||||||
| ||||||||||||||
